Irodalomtudományi Intézeti Tanszék

Klasszikus magyar irodalom I. Klasszika és romantika MAO1121

Követelménylap

Kurzus időpontja: péntek, 10.30 – 13.00

Terem: B.II.213

 

Követelménylap 

 

Féléves tematika és időrend

 

1. 2024. 09. 13. A félévi tematika és követelmények ismertetése

 

2. 2024. 09. 20. Periodizációs problémák és a kezdetek; Bessenyei György

 

3. 2024. 09. 27. – elmaradt óra

 

4. 2024. 10. 04. – (1) A nyelvújítás és a klasszikus századforduló vitái; (2) Kazinczy Ferenc

 

5. 2024. 10. 11. – (1) Érzékenység, romantika, népiesség; (2) Csokonai Vitéz Mihály életműve

 

6. 2024. 10. 18. – (1) Magyar színjátszás a 19. század első felében; (2) A magyar regény kezdetei

 

7. 2024. 10. 25. – Berzsenyi Dániel költészete

 

8. 2024. 11. 01. – elmaradt óra

 

9. 2024. 11. 08. – Kölcsey Ferenc életműve

 

10. 2024. 11. 22. – elmaradt óra

 

11. 2024. 11. 29. – Vörösmarty Mihály életműve

 

12. 2024. 12. 06. – Petőfi Sándor életműve

 

13. 2024. 12. 13. – Az éves munka összegzése, értékelése

 

A foglalkozásokon történő részvétel:

  • Az előadások a képzés szerves részét képezik, így az Intézmény a hallgatóktól elvárja a részvételt az előadásokon (TVSz 8.§ 1.)

Félévi követelmény: kollokvium

 

Az értékelés módja, ütemezése: 

A jegy megszerzésének feltétele: részvétel az előadások minimum 75%-án (legfeljebb 3 hiányzás a 12 alkalomból) és sikeres szóbeli (személyes vagy online) vizsga. A szóbeli vizsgatételek az órán elhangzottakat és a kiadott olvasmányok anyagát kérik számon. Minden vizsgázó két témát dolgoz ki: egy szabadon választott és egy véletlenszerűen húzott tételt.

 Az érdemjegy kialakításának módja:

 

A kurzus teljesítését az előadásokon való részvétel és a szóbeli vizsgán elért érdemjegy alkotja, amelyen javítani lehet megismételt vizsgával és szemináriumi dolgozattal a vizsgaidőszak során. Elégtelen gyakorlati jegy javítása a Tanulmányi és vizsgaszabályzat szerint lehetséges.

 

Nyíregyháza, 2024. augusztus 30.

Radnai Dániel Szabolcs

spacerock62@gmail.com

radnai.daniel@nye.hu

 

 

Vizsgatételek és kötelező szakirodalom

Altalános irodalomtörténeti kézikönyvek, korszakmonográfiák (ajánlott irodalom):

A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig, főszerk. Sőtér István, Bp., Akadémiai, 1965. https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/index.html [Spenót]

A magyar irodalom történetei I–II., főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007. [MITI/I–I]

Magyar irodalom, szerk. Gintli Tibor, Bp., Akadémiai, 2010. https://mersz.hu/dokumentum/mirod__1/ [MI] – A klasszikus magyar irodalom (kb. 1750-től kb. 1900-ig) c. részegység (330–640. o.) vonatkozó fejezetei

Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., Balassi, 1994. [Bíró]    

A nyelvújítás kora, szerk. Tóth Orsolya, Pécs, Kronosz Kiadó, 2021. http://arkadiafolyoirat.hu/index.php/1-a-nyelvujitas-kora [Nyelvújítás]

A romantika korának irodalmából, szerk. Z. Kovács Zoltán, Pécs, Kronosz Kiadó, 2019. [Romantika] http://arkadiafolyoirat.hu/index.php/3-a-romantika-koranak-irodalmarol       

 

  1. Periodizációs problémák és a kezdetek. Bessenyei György

Szövegek: Bessenyei György: Magyarság (1778), http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/corpus/xviii/besgy041.htm; A Tiszának reggeli gyönyörűsége https://mek.oszk.hu/06200/06222/html/makolt180050001.html

Szakirodalom: Bíró Ferenc: Bevezetés = Bíró, 5-19.; Tóth Orsolya – Szolnoki Anna: A magyar nyelvújítás – újratöltve = Nyelvújítás, 11-34.; Nagy Imre: Bessenyei György, a magyar felvilágosodás úttörője = MITI/I., 601–613.

 

  1. A nyelvújítás és a klasszikus századforduló irodalmi vitái

Szakirodalom: Onder Csaba: A legjobb szándékok = Nyelvújítás, 35-50.; Nagy Levente: Újuló nyelvünk, cserélődő szókészletünk = Nyelvújítás, 51-64.; Tolcsvai Nagy Gábor: A nyelvi és irodalmi ízlésvita nagy, nyilvános szakasza = MITI/II, 40-57.; Z. Kovács Zoltán: Berzsenyi és Kölcsey: egy kapcsolat rövid története; https://epa.oszk.hu/00300/00381/00185/EPA00381_kortars_2013_10_19117.htm; Bécsy Ágnes: A szövegtől a szerzőig – költészet és kritika = MITI/II, 57-73.

   

  1. Kazinczy Ferenc és a klasszicizmus 

Szövegek: Kazinczy Ferenc: Tövisek és virágok (1809–11) http://mek.niif.hu/00700/00727/html/versek.htm#02;

Szakirodalom: Szauder József: Kazinczy Ferenc (1759–1831) = Spenót, 260-286. https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/152.html; Vaderna Gábor: A levelek igazsága = Nyelvújítás, 88-105. https://web.archive.org/web/20141002141015/http://arkadia.pte.hu/magyar/cikkek/a_levelek_igazsaga; Debreczeni Attila: A Tövisek és virágok kötetkompozíciója és szöveghálója, https://ojs.lib.unideb.hu/studia/article/view/7460/6838      

 

  1. Csokonai Vitéz Mihály életműve 

Szövegek: Dorottya (1799) https://mek.oszk.hu/00600/00636/html/dorottya.htm, A méla Tempefői (1793) http://mek.niif.hu/06300/06302/html/csokonai2.htm; szabadon választott költemények (elégiák, ódák, pásztordalok, tájversek)

Szakirodalom: Vörös Imre: Természetszemélet a felvilágosodás kori magyar irodalomban, Bp., Akadémiai, 1991, 68-74, 168-172.; Bíró Ferenc: Csokonai Vitéz Mihály = Bíró, 380-417.; Julow Viktor: Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) = Spenót, 213-246.; Szilágyi Márton – Vaderna Gábor: 5.2.4.2. Csokonai Vitéz Mihály = MI, 342–348 https://mersz.hu/hivatkozas/mirod_s5.2.4.2#mirod_s5.2.4.2              

 

  1. A magyar regény kezdetei

Szövegek: Kármán József: Fanni’ hagyományai (1794) https://mek.oszk.hu/00700/00722/00722.htm;

Szakirodalom: Szilágyi Márton – Vaderna Gábor: 5.4. A prózaepika = MI, 370-403. https://mersz.hu/hivatkozas/mirod_s5.4#mirod_s5.4; Milbacher Róbert: Kármán, Fanni és a hagyományok = Nyelvújítás, 106-118. http://arkadiafolyoirat.hu/index.php/1-a-nyelvujitas-kora/107-karman-fanni-es-a-hagyomanyok-a-fanni-hagyomanyainak-tortenete; Hites Sándor: A történelmi regény = Romantika, 27–46. http://www.arkadiafolyoirat.hu/images/000_irodalom/IRO003_TAN_hites.pdf 

 

  1. Magyar dráma és színjátszás a 19. század első felében

Szövegek: Katona József: Bánk bán (1819) https://mek.oszk.hu/00700/00723/00723.htm, Mi az oka, hogy Magyar Országban a' játékszíni Költő-mesterség lábra nem tud kapni? (részletek, 1821) https://hu.wikisource.org/wiki/Katona_1821-es_tanulm%C3%A1nya

Szakirodalom: Bíró Ferenc: Színművek – színház nélkül = Bíró, 223-248.; Szilágyi Márton – Vaderna Gábor: 5.5. A dráma = MI, 404-428. https://mersz.hu/hivatkozas/mirod_s5.5#mirod_s5.5              

 

  1. Érzékenység, romantika, népiesség

Szövegek: Himfy’ szerelmei (1807, részletek) https://mek.oszk.hu/00700/00734/00734.htm; Lilla-kötet (1805, részletek) https://deba.unideb.hu/deba/csokonai_muvei/text.php?id=csokonai_szcsp_07; Erdélyi János: Népköltészetről (1842) https://mek.oszk.hu/04900/04939/04939.htm#52   

Szakirodalom: Debreczeni Attila: „Érzékenység és „érzékeny irodalom”, http://epa.oszk.hu/02500/02518/00283/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1999_01_012-029.pdf; Hermann Zoltán: Ipiapacs = Hermann Zoltán: A boldogtalanság iskolája, Bp., Ráció, 2015, 67-76. Z. Kovács Zoltán: A romantika = Romantika, 11-26. http://www.arkadiafolyoirat.hu/images/000_irodalom/IRO003_TAN_z_kovacs_romantika.pdf; Onder Csaba: A kétéltű képletei = MITI/II, 11-28.; Horváth János: Bevezetés (nép, népköltészet, népiesség) = Horváth János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig, Bp., MTA, 1927, 5-19.; Szilágyi Márton: Erdélyi János és az irodalmi népiesség, http://www.itk.iti.mta.hu/megjelent/2014-4/szilagyi.pdf  

 

  1. Berzsenyi Dániel

Szövegek: Berzsenyi Dániel versei ([1808] 1813, 1816); válogatott költemények műfajok (óda, elégia, episztola) szerint, https://mek.oszk.hu/00600/00614/html/index.htm; Észrevételek Kölcsey recensiójára (1825), http://real-eod.mtak.hu/6679/1/MTA_Konyvek_183638.pdf, 37-67.    

Szakirodalom: Bécsy Ágnes: A szövegtől a szerzőig – 1817: Kölcsey Ferenc: Berzsenyi Dániel Versei = MITI/II, 57–72; Z. Kovács Zoltán: Berzsenyi és Kölcsey: Egy kapcsolat rövid története, https://epa.oszk.hu/00300/00381/00185/EPA00381_kortars_2013_10_19117.htm; Csetri Lajos: Nem sokaság, hanem lélek: Berzsenyi-tanulmányok, Bp., Szépirodalmi, 1986, 314-332, 337-355; Szilágyi Márton – Vaderna Gábor: 5.2.4.3. Berzsenyi Dániel = MI, 348-352  https://mersz.hu/dokumentum/mirod__89     

 

  1. Kölcsey Ferenc

Szövegek: Vanitatum vanitas (1823); Hymnus (1823), Nemzeti hagyományok (1826), A vadászlak (1836) https://mek.oszk.hu/06300/06367/html/01.htm#74

Szakirodalom: Németh G. Béla: A kora romantikus elbeszélés mesterpéldája, https://epa.oszk.hu/00000/00001/00400/pdf/itk_EPA00001_2000_05-06_745-750.pdf; Zákány Tóth Péter: Kölcsey Ferenc és a nemzeti hagyományok = Romantika, 102-124. http://www.arkadiafolyoirat.hu/images/000_irodalom/IRO003_TAN_zakany_toth.pdf; Z. Kovács Zoltán: „Vanitatum vanitas maga is a húmor”. Az irónia (korlátozásának) változatai a magyar romantika irodalmában, Bp., Osiris, 2002, 17-74.; Milbacher Róbert: „A felébredt nemzet ebben az énekben magára lelt”, http://epa.oszk.hu/01000/01050/00132/pdf/EPA01050_holmi_2014_12_1624-1640.pdf; Múlt és jövendő: Tanulmányok Kölcsey Ferenc Hymnusáról, szerk. Radnai Dániel Szabolcs, Bp., Reciti, 2024, megjelenés előtt.   

 

  1. Vörösmarty Mihály életműve

Szövegek: Előszó, Szózat, Gondolatok a könyvtárban, A vén cigány + szabadon választható versek. https://mek.oszk.hu/01100/01122/html/index.htm; Csongor és Tünde (1831) https://mek.oszk.hu/01100/01122/html/versek06.htm

Szakirodalom: Milbacher Róbert: Vörösmarty Mihály Előszó című művének egy lehetséges értelmezése = Romantika, 65–85. http://www.arkadiafolyoirat.hu/images/000_irodalom/IRO003_TAN_milbacher.pdf; Uő., „Szóval ennyit a lázadásról” http://epa.oszk.hu/00000/00002/00188/pdf/EPA00002_alfold_2015_01_060-073.pdf; Gere Zsolt: A Csongor és tünde kontextusairól = Romantika, 47–64. http://www.arkadiafolyoirat.hu/images/000_irodalom/IRO003_TAN_gere.pdf ; Tiltva, tűrve, imádkozva, énekelve Tanulmányok a Szózatról, szerk. Szalisznyó Lilla, Bp., Reciti, 2017, https://reciti.hu/wp-content/uploads/hf5_vn.pdf       

  

  1.  Petőfi Sándor lírája

Szövegek: Versek 1842–1844 (részletek), Cipruslombok-ciklus (1846, részletek), Felhők-ciklus (1846, részletek); A természet vad virága (1844); Magyar vagyok (1847), A magyar nemes (1846), Nemzeti dal (1848); Az Alföld (1844); A puszta, télen (1848), A Tisza (1847), A Kiskunság (1848); Dicsőséges nagyurak… (1848), Akasszátok föl a királyokat! (1848), Szeptember végén (1847), Szörnyű idő… (1849) https://mek.oszk.hu/01000/01006/html/

Szakirodalom: Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor kötetei = MITI/II, 243-257., Vaderna Gábor: Megállék a kanyargó Tiszánál = Ki vagyok én? Nem mondom meg: Tanulmányok Petőfi Sándorról, szerk. Szilágyi Márton, Bp., PIM, 2014, 324-342.; Milbacher Róbert: Dózsa György unokája: A nemzeti dal közösségszemléletéről, http://ketezer.hu/2014/11/dozsa-gyorgy-unokaja/; Margócsy István: A szerelem országa, http://ketezer.hu/2013/07/a-szerelem-orszaga/ 

 

  1.  Petőfi Sándor epikája

Szövegek: János vitéz (1844) https://mek.oszk.hu/01000/01010/01010.htm [+ A szerelem országa c. vers (1847)], Az apostol (1848) https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1848-F625/az-apostol-F9A0/

Szakirodalom: Z. Kovács Zoltán: Cipruslombok Iluska sírjáról = Pályakezdés, karrierút, irodalomtörténet, szerk. Radnai Dániel Szabolcs, Rétfalvi P. Zsófia, Szolnoki Anna, Pécs, Verso–PTE BTK Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, 2021, 55-66. http://versofolyoirat.hu/palyakezdes_vjn.pdf; Szilágyi Márton: Tündér, álom, halál; Pusztulásvízió a szerelemről; Zsarnokölés mint Isten elleni lázadás = Szilágyi Márton: A magyar romantika ikercsillagai: Jókai Mór és Petőfi Sándor, Bp., Osiris, 2021, 67-84, 139-148, 178-200.      

Weboldal kezelője: Dr. Antal Balázs