Az előadások tematikája, tételsor:
1. Az irodalom terei a második világháború után. Megtört és folytatódó pályák. Műhelyek. A „hároméves irodalom”. 1948, 1953, 1956, 1963, 1968, 1989. Történelmi és társadalmi háttér
Kulcsszavak, kifejezések: folyóiratkultúra; új identitások; marxista kultúrpolitika; íróperek; a "négyágú síp"
2. Törés és folytatólagosság a népi irodalomban: Németh László és Illyés Gyula
Kulcsszavak, kifejezések: népi mozgalom, realizmus, társadalmi tabló, gondolati líra, közösségi reprezentáció
3. A formakultúra újításai Weöres Sándor költészetében
Kulcsszavak, kifejezések: hangok, maszkok, perszónák; szereplíra; játék és folklór, „TTT”
4. Próza a modernitás „végvidékein”: Ottlik Géza: Iskola a határon
Kulcsszavak, kifejezések: életrajz és fikció; az „elbeszélés nehézségei”; mnemotechnika
5. A létbe vetettség költője, Pilinszky János
Kulcsszavak, kifejezések: nyelvkritikai attitűd, kérügmatikusság, a létbe vetett ember
6. Realizmus a magyar prózában: Fejes Endre, az „Emberavatás” nemzedéke
Kulcsszavak, kifejezések: „Emberavatás”; tündéri realizmus; dokumentativitás; valóságanalógia
7. A népi szürrealizmus Juhász Ferenc és Nagy László költészetében
Kulcsszavak, kifejezések: hosszúvers; népi szürrealizmus; sorok közé rejtett direkt üzenet
8. Nemes Nagy Ágnes és az „újholdas” esztétika
Kulcsszavak, kifejezések: tárggyá válás; a „hegyi költő”; nőként írni és olvasni
9. A „kis prózafordulat” a hatvanas évek végi regionális kánonban: az abszurd
Kulcsszavak, kifejezések: abszurd irodalom, regionális kánon; népszolgálat; transzavantgárd; Forrás-nemzedékek
10. A hagyomány megújítása és megtörése: Kányádi Sándor és Szilágyi Domokos
Kulcsszavak, kifejezések: regionális kánon; népszolgálat; transzavantgárd; Forrás-nemzedékek
11. A hetvenes évek prózája: Szilágyi István: Kő hull apadó kútba; Gion Nándor: Latroknak is játszott
Kulcsszavak, kifejezések: regionális kánon; lélektani próza; mágikus realizmus
12. Történelem, dokumentum, fikció a sorselbeszélésekben: Kertész Imre: Sorstalanság
Kulcsszavak, kifejezések: hagyomány-hagyománytörés; traumatörténet; esztétika és történelem
13. A prózafordulat Mészöly Miklóstól Esterházy Péterig
Kulcsszavak, kifejezések: szinkretikus elbeszélés, történetnélküliség, szövegirodalom, irónia, posztmodern.
14. A posztmodern szemléletváltás lírája: Tandori Dezső, Petri György, Oravecz Imre.
Kulcsszavak, kifejezések: jelnyelv; depoetizálás; radikalitás, nyelvkritika
KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK
5 egyéni kötelező olvasmány az első órán megbeszéltek szerint.
A tárgy szóbeli vizsgával végződik.
Ennek tárgya: kötelező olvasmányok + tételek
A VIZSGÁRA BOCSÁTÁS FELTÉTELE:
a szemináriumon való akítv részvétel - a szemináriumi olvasmányok önálló feldolgozása
és egy szemináriumi dolgozat írása 20.000 leütés terjedelemben.
A közös szeminárium témája:
Az én, a te, az ő, a mi és a szörny – Pilinszky János verseinek létbe vetett szubjektumáról
Olvasmányok a szemináriumra:
Balassa Péter, Semmit se látni. Látnak-e s láttatnak-e Pilinszky János látomásai? = „Merre, hogyan?”. Tanulmányok Pilinszky Jánosról, szerk. Tasi József, Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 1997, 26-30.
Danyi Magdolna, Mondat- és gondolatalakzatok Pilinszky költői nyelvében = „Merre, hogyan?”. Tanulmányok Pilinszky Jánosról, szerk. Tasi József, Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 1997, 217–236.
Erdődy Edit, „Hároméves irodalom” = A magyar irodalom történetei III., szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp., Gondolat, 2007, 438-454.
Lőrincz Csongor, Kép, szöveg és személytelenítés a transzcendens kommunikáció leépülésének lírájában = A magyar irodalom történetei III., szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp., Gondolat, 2007, 507-520.
Tasi József, „Zárás és nyitás az utolsó fejezetre?” Korszakváltás Pilinszky költészetében a hatvanas-hetvenes évek fordulóján = „Merre, hogyan?”. Tanulmányok Pilinszky Jánosról, szerk. Tasi József, Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 1997,. 75–83
A szemináriumi dolgozathoz választható témakörök:
1. A kisebbségi léthelyzet és az egyén bizonytalansága Szilágyi Domokos költészetében
Bibliográfia:
Balázs Imre József. „Szilágyi Domokos művei az avantgárd és neoavantgárd kontextusában”. In: „Határincidens”: tanulmányok Szilágyi Domokosról. szerk. Palkó Gábor. 23-44. Budapest: PIM, 2015. https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_025/?pg=24&layout=s
Bertha Zoltán. „Minden véges megalkuvás: Szilágyi Domokos költészetéről”. Alföld 32. 7.sz. (1981), 66-73.
Cs. Gyímesi Éva. Álom és értelem: Szilágyi Domokos lírai értelmezése. Bukarest: Kriterion, 1990.
2. Alakok, alakzatok és formák Weöres Sándor költészetében
Bibliográfia:
Ács Pál. „Két világ határán: az utolsó fordulat előzményei Weöres Sándor költészetében”. In: A magyar irodalom történetei III. Szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, 614-633. Bp.: Gondolat, 2007.
Erdődy Edit. „Hároméves irodalom”. In: A magyar irodalom történetei III. Szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, 438-454. Bp.: Gondolat, 2007.
Harmath Artemisz. Szüntelen jóvátétel: Újraolvasni Weörest. Bp.: Helikon, 2013.
Komáromi Gabriella – Rigó Béla. „Szövegek metamorfózisa és vándorlása a gyermekirodalomban”. In: A magyar irodalom történetei III., szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, 463-477. Bp.: Gondolat, 2007.
3. Népi szürrealizmus Juhász Ferenc hosszúverseiben
Bibliográfia:
Tolcsvai Nagy Gábor. „Szembesülés a naiv költői világépítés határaival”. In A magyar irodalom történetei III. Szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, 454-463. Bp.: Gondolat, 2007.
Vasy Géza. Szarvas-ének. Közelítések Juhász Ferenc életművéhez. Bp.: Széphalom, 2003.
4. Nagy László mitologikus költészete
Bibliográfia:
Jánosi Zoltán. Nagy László mitologikus költői világa. Miskolc: Felsőmagyarország, 1996.
Tolcsvai Nagy Gábor. „Szembesülés a naiv költői világépítés határaival”. In A magyar irodalom történetei III. Szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, 454-463. Bp.: Gondolat, 2007.
5. Nemes Nagy Ágnes lírai érzékenységének változatai
Bibliográfia:
Erdődy Edit. „Hároméves irodalom” In A magyar irodalom történetei III. Szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András. 438-454. Bp.: Gondolat, 2007.
Hernádi Mária. Egy találkozás története. Szeged: SZTE, 2005.
Schein Gábor. Nemes Nagy Ágnes költészete. Bp.: Belvárosi Kiadó, 1995.
Schein Gábor. Poétikai kísérlet az Újhold költészetében. Bp.: Universitas, 1998.
Z. Urbán Péter. Az önreflexió mintázatai Nemes Nagy Ágnes költészetében. Bp.: Ráció, 2015
6. A hatalom és az egyén viszonyának artikulációja Bodor Ádám elbeszéléseiben (A részleg, Az Eufrátesz Babilonnál)
Bibliográfia
Balassa Péter. „Bodor Ádám novelláiról”. In Tapasztalatcsere. Szerk. Scheibner Tamás, Vaderna Gábor, 12-15. Bp., L’Harmattan, 2005.
Benyovszky Krisztián. „A végtelen novella poétikája”. Kalligram 9., 10. sz. (2000), 65-73.
Bertha Zoltán. „Bodor Ádám novellaművészete”. In. B.Z., A szellem jelzőfényei. 143-160. Budapest: Magvető, 1988.
Pozsvai Györgyi. Bodor Ádám. Pozsony: Kalligram, 1998.
7. Az új líranyelv keresése Tandori Dezső korai köteteiben
Bibliográfia:
Bedecs László. Beszélni nehéz. Bp.: Kijárat, 2006
Dánél Mónika – Müllner András. „Nyelvek karnevalizációja a neoavantgárd művészetben” In. A magyar irodalom történetei III.. Szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, 549-564. Bp.: Gondolat, 2007.
Kálmán C. György. „A részek győzelme a józan egész fölött”. In A magyar irodalom történetei III. Szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, 661-672. Bp.: Gondolat, 2007.
8. Politika és irodalom Petri György költészetében
Bibliográfia
Horváth Kornélia. Petri György költői nyelvéről: poétikai monográfia. Budapest: Ráció, 2012.
Horváth Kornélia. Petri György költészete verselméleti és líratörténeti megközelítésben. Budapest: Gondolat, 2017
Keresztury Tibor. Petri György. Pozsony: Kalligram, 1998.
9. Mészöly Miklós novelláinak csendpoétikája (Anno, Szárnyas lovak)
Bibliográfia:
Garami András. „Nemzedéki kérdések a „prózafordulat” idején: Mészöly, Ottlik – Esterházy, Lengyel, Nádas”. In Nemzedéki narratívák a kultúratudományokban, szerk. Garami András, Mekis D. János, Németh Ákos, 181-195. Bp.: Kijárat, 2012.
Odorics Ferenc. „Az értelemadás kegyelme”. In A magyar irodalom történetei III. Szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, 495-507. Bp., Gondolat, 2007.
Szirák Péter. „A prózafordulat »előtörténete«: A parabolától a szövegszerűségig. A Mészöly-hagyomány” =. Sz.P. Folytonosság és változás. A nyolcvanas évek magyar elbeszélő prózája, 10-33. Debrecen: Csokonai, 1998.
Thomka Beáta. Mészöly Miklós. Pozsony: Kalligram, 1995.
Thomka Beáta. „A kívülvaló ember”. In A magyar irodalom történetei III. Szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, 573-583. Bp., Gondolat, 2007.
10. A szürrealizmus és a realizmus egymásra íródása Hajnóczy Péter elbeszéléseiben (Az alkolista, M., A fűtő, A véradó)
Bibliográfia:
Balassa Péter. „Hajnóczy Péter: A fűtő”. In: B.P. Átkelés, 185-188. Budapest: Balassi, 2009.
Németh Marcell. Hajnóczy Péter. Pozsony: Kalligram, 1999.
Reményi József Tamás. „Egy szerep keres egy szerzőt : Hajnóczy Péter portréjához”. Alföld 44., 5. sz. (1993), 47-53.
11. Az erőszak történetei: Mózes Attila elbeszéléseiben (Csurdé-tó, Történet falkányi kutyával (az Átmenetek kötetből), Üvegcsendélet)
Bibliográfia:
Aczél Ákos. „Egy pohár vigyor”. Jelenkor, 40., 7-8.sz. (1997),798.
Antal Balázs. Mózes Attila novellisztikája. Helikon, 2019/11 (június 10.), https://www.helikon.ro/mozes-attila-novellisztikaja/
Cs. Gyimesi Éva. „Paradoxonok zsarnoksága”. Életünk 24., 9-10.sz. (1986), 945-947.
Egyed Péter. „Mózes Attila: Fejezetek nehéz emberek életéből”. In E.P. Irodalmi Rosta: Kritikák, esszék, tanulmányok, 160-169. Kolozsvár: Polis, 2014.
Füzi László. „Három erdélyi prózakötetről”. Tiszatáj 38., 3. sz. (1984),78-81.
12. A korai Nádas-novellák hagyománytörései (Leírás, Élveboncolás)
Bibliográfia:
Balassa Péter szerk. Dyptichon. Elemzések Esterházy Péter és Nádas Péter műveiről. Budapest: JAK-Magvető, 1988.
Balassa Péter. Nádas Péter. Pozsony: Kalligram, 1997.
Bazsányi Sándor. Nádas Péter. Budapest: Jelenkor, 2018, 31-57, 89-117.
Grendel Lajos. „Magyar líra és épika a 20. században: A prózai fordulat regényei”. Irodalmi Szemle 52., 9.sz. (2009), 51-57.
Antal Balázs
2025. 09.19., Nyíregyháza