Tantárgyi tematika és félévi követelményrendszer
1. konzultáció: A tantárgy tematikájának, szakirodalmának és követelményeinek ismertetése. Az anyanyelv-pedagógia fogalma, tárgya, módszerei, helye a tudományok rendszerében. Az anyanyelvi és az irodalmi nevelés a Nemzeti Alaptantervben. A kulcskompetenciák – a kompetenciafejlesztés lehetőségei a magyartanításban.
2. konzultáció: A magyartanítás cél- és feladatrendszere a gyakorlatban.
Tantárgy-pedagógiai alapelvek. Az anyanyelvi és az irodalom órák fő típusai. A tanuláselméletek relevanciája a magyartanításban. Tanítási stratégiák és módszerek használata a magyartanításban. A tanulás általános kerete az RJR-modell.
3. konzultáció: A konstruktív pedagógiai szemlélet és az (irodalom)tanár szerepének újraértelmezése. Az (irodalom)olvasási stratégiák. A befogadóközpontú irodalomtanítás szerepe az olvasóvá nevelésben.
A foglalkozásokon történő részvétel:
Az előadások a képzés szerves részét képezik, így az Intézmény a hallgatóktól elvárja a részvételt az előadásokon. A gyakorlati foglalkozásokon, összefüggő gyakorlatokon a részvétel kötelező. A félévi hiányzás megengedhető mértéke teljes idejű képzésben a tantárgy heti kontakt óraszámának egyharmada, részidős képzésben tantárgyanként a kontakt óraszám egyharmada. Ennek túllépése esetén a félév nem értékelhető (TVSz 8.§ 1.).
Félévi követelmény: gyakorlati jegy
Az értékelés módja, ütemezése:
A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: aktív részvétel a szemináriumokon, eredményes zárthelyi dolgozat írása. Az eredményes dolgozat megírásához szükségesek: a szemináriumon korábban megbeszélt témák és a következő szövegek (tanulmányok, jegyzetrészek) ismerete:
A félévközi ellenőrzések követelményei:
- Arató László: A tananyagkiválasztás és -elrendezés néhány lehetséges modellje. In: Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Krónika Nova Kiadó, 2006. 113–123. oldal.
- Gordon Győri János: Nemzetközi tendenciák az irodalomtanításban. In: Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Krónika Nova Kiadó, 2006. 100–112. oldal.
- Adamikné Jászó Anna 2001. Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó. 16–21.;
- Bozsik Gabriella – Dobóné Berencsi Margit – Zimányi Árpád 2003. Anyanyelvi tantárgy-pedagógiánk vázlata. Eger: Líceum Kiadó. 7–17.; az Anyanyelv-pedagógia és Magyartanítás c. folyóiratok szemináriumon feldolgozott cikkei.
- Falus Iván 2003/2020: Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó,Budapest. https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_42498_2/index.html
- Józsa Krisztián – Fiala Szilvia – Józsa Gabriella: A klasszikus és a kortárs szövegek feldolgozásának hatása az olvasás affektív tényezőire. In: Anyanyelv-pedagógia X. évfolyam, 2017/1.
- Kovács Szilvia: Konstruktív pedagógia és kooperatív tanulás In: Az irodalomtanítás új útjain: Módszertani kézikönyv, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. 9–70.
- Szőke–Milinte Enikő: A kommunikációs kompetencia a 2012-es NAT vitaanyagában. In.: Anyanyelv-pedagógia 2012/2. szám http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=380, NAT 2012, 2020 kerettantervek http://ofi.hu/letoltheto-tanmenetek-segedletek
Az érdemjegy kialakításának módja:
A gyakorlati jegy feltétele az órai részvétel, illetve az aktív órai munka. Az érdemjegy meghatározására vonatkozó értékelési rend a következő. A gyakorlati jegy kiszámítása a félév során szerzett részjegyek, azaz ZH jegyek átlaga alapján történik egyszerű kerekítéssel. (5 tizedre végződő átlag esetén a jegyek súlyozása az oktató mérlegelése alapján történik.) Ha a félévi részjegyek közül bármelyik elégtelen, azaz nem javította a hallgató, akkor a gyakorlati jegy is elégtelen. Javításra a TVSZ 13.§ alapján kerül sor.
Karafa Sándor
Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet
B/108 karafa.sandor@nye.hu
Nyíregyháza, 2024. 02. 27.