Követelménylap
Időrend és a félév témái:
1. Alkalom: 2025. március 14. (péntek), 13.00-19.00 (6 óra) – terem:
- A félévi tematika és követelmények ismertetése
- Korszakolási kérdések; társadalom- és eszmetörténeti háttér
- Irányzatok: romantika, realizmus, esztétizáló modernség
- Arany János életműve
- A magyar verses regény (Arany János, Gyulai Pál, Arany László)
- Madách Imre és a Tragédia
2. Alkalom: 2025. május 25. (szombat), 08.00-16.00 (8 óra) – terem:
- Jókai Mór életműve
- Költők Arany János korában (Tompa, Vajda, Reviczky)
- Mikszáth Kálmán életműve
- Herczeg Ferenc és Gárdonyi Géza prózaírói munkássága a század utolsó évtizedeiben
- A századvég tendenciái
A foglalkozásokon történő részvétel:
- Az előadások a képzés szerves részét képezik, így az Intézmény a hallgatóktól elvárja a részvételt az előadásokon (TVSz 8.§ 1.)
Félévi követelmény: kollokvium
Az értékelés módja, ütemezése:
A jegy megszerzésének feltétele: részvétel az előadások minimum 75%-án és sikeres szóbeli vizsga. A szóbeli vizsgatételek az órán elhangzottakat és a kiadott olvasmányok anyagát kérik számon. A kontaktalkalmak kis száma miatt lehetőség van online vagy személyes konzultációra a vizsgára való készülés időszakába.
Az érdemjegy kialakításának módja:
Nyíregyháza, 2025. február 1.
Radnai Dániel Szabolcs
spacerock62@gmail.com; radnai.daniel@nye.hu
Általános összefoglalások, monográfiák, kézikönyvek
(ajánlott irodalom):
A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig, főszerk. Sőtér István, Bp., Akadémiai, 1965. https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/04/index.html [Spenót]
A magyar irodalom történetei II., főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007. [MITI/II.]
Magyar irodalom, szerk. Gintli Tibor, Bp., Akadémiai, 2010. https://mersz.hu/dokumentum/mirod__1/ [MI] – A klasszikus magyar irodalom (kb. 1750-től kb. 1900-ig) c. részegység (330–640. o.) vonatkozó fejezetei
Magyar irodalomtörténet, szerk. Horváth Iván, Balázs Mihály, Bartók Zsófia Ágnes, Margócsy István, Bp., Gépeskönyv, 2020–2022, https://f-book.com/mi/index.php?special=tartalom
Szóbeli vizsgatételek
(kötelező szépirodalmi olvasmányok és szakirodalom)
1. Tétel: Korszakolási kérdések és irányzatok
Olvasmányok: Horváth János: A nemzeti klasszicizmus irodalmi ízlése = Uő., Tanulmányok, II., Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 1997, 7–164; Szajbély Mihály, Az 1849 utáni „líraellenesség” érvei és forrásai = Forradalom után – kiegyezés előtt. A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában. Szerk. Németh G. Béla, Bp., 1988. 58–78; Hites Sándor: A realizmus korai magyar fogalomtörténetéről, It 2016/3, https://real.mtak.hu/45532/1/IT2016-3__BELIV__263-299o__Hites.pdf; Vaderna Gábor: Petőfi és Arany: A népiesség két politikai modelljéről, Irodalmi Magazin 2023/1, https://real.mtak.hu/164176/1/2023_IM_Petofi.pdf
2. Tétel: Arany János lírája
Olvasmányok: Kisebb költemények (1856, részletek); Őszikék (1877, részletek)
Szakirodalom: Szilágyi Márton: Arany János lírája az 1850-es években, https://f-book.com/mi/index.php?chapter=M223XSZIARAN; Milbacher Róbert: Az emlékezet balzsama: Az Arany-hagyomány a magyar kulturális emlékezetben, Bp., Ráció, 2009 (6-10. fejezet); Vaderna Gábor: Arany János és a modernitás, Alföld 2020/2, https://real.mtak.hu/107273/1/2020_Alfold_Arany.pdf; Owaimer Oliver, „Szegény, szegény Sándor!”: Petőfi Sándor emlékezete Arany János Emlények (1851–55) című versciklusában, Studia Litteraria, 2023/3-4, https://ojs.lib.unideb.hu/studia/article/view/13687/11911; Szilágyi Márton: „Az utolsó magyar”. Arany János élete és költészete, Bp., Osiris, 2024 (vonatozó fejezetek).
3. Tétel: Arany János elbeszélő költészete
Olvasmányok: Toldi (1846), Toldi estéje (1848/54), Buda halála (1863); A nagyidai cigányok (1851)
Szakirodalom: Szilágyi Márton: Bűnbeesés és megtisztulás, https://f-book.com/mi/index.php?chapter=M220SZILBUNB; Milbacher Róbert, „Szeresd a magyart, de ne faragd le”, https://epa.oszk.hu/05100/05195/00003/pdf/EPA05195_verso_2019_01_005-020.pdf; Takáts József, A Buda halála politikája, https://real.mtak.hu/71686/1/arany1704_g_p_165-235.pdf; Milbacher Róbert írásai a Magyar irodalomtörténet portálon: https://f-book.com/mi/index.php?special=tartalom; Szilágyi Márton: „Az utolsó magyar”. Arany János élete és költészete, Bp., Osiris, 2024 (vonatozó fejezetek).
4. Tétel: Arany János balladái
Olvasmányok: válogatás Arany korai (1), nagykőrösi (2) és az Őszikék (3) ciklusba került balladái közül
Szakirodalom: Imre László: Arany János balladái, Bp., Tankönyvkiadó, 1988; Tarjányi Eszter: Arany János balladáinak múltszemlélete, Életünk 2008/11-12, https://library.hungaricana.hu/hu/view/Eletunk_2008/?pg=1130&layout=s vagy https://mek.oszk.hu/17900/17932/17932.pdf; Hász-Fehér Katalin: Szemlélődő elbeszélői szerepkör Arany János balladáiban, Tiszatáj 1996/10, https://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/22998/1/tiszataj_diakmelleklet_1996_037_001-019.pdf;Milbacher Róbert: Az emlékezet balzsama: Az Arany-hagyomány a magyar kulturális emlékezetben, Bp., Ráció, 2009 (a balladákra és A walesi bárdokra vonatkozó fejezetek); Milbacher Róbert írásai a Magyar irodalomtörténet portálon: https://f-book.com/mi/index.php?special=tartalom ; Szilágyi Márton: „Az utolsó magyar”. Arany János élete és költészete, Bp., Osiris, 2024 (vonatozó fejezetek).
5. Tétel: Jókai Mór novellisztikája
Olvasmányok: Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa (1854); válogatott elbeszélések
Szakirodalom: Szajbély Mihály: Jókai Mór, Pozsony, Kalligram, 2010 (az elbeszélésekre vonatkozó első fejezetek); Szilágyi Márton: Jókai, a pályakezdő novellista, https://www.tempevolgy.hu/images/PDF/konyvek/jokai_iro_leszek.pdf#page=33; szabadon választott tanulmányok a következő kötetből: A kispróza nagymestere. Tanulmányok Jókai Mór novellisztikájáról, szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Balatonfüred, Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2019; valamint Fábri Anna írása a Magyar irodalomtörténet portálon: https://f-book.com/mi/index.php?special=tartalom
6. Tétel: Jókai Mór, a regényíró
Olvasmányok: Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1869); Az arany ember (1872), ÉS: Egy magyar nábob (1853) VAGY Kárpáthy Zoltán (1854) VAGY Fekete gyémántok (1870)
Szakirodalom: Szajbély Mihály: Jókai Mór, Pozsony, Kalligram, 2010 („A Kiegyezés után”, és a „Három évtized, harminc regény” c. fejezetek); Bényei Péter: Emlékezésalakzatok és lélektani reprezentáció a Jókai-prózában, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2018 (Az arany emberre és A kőszívű ember fiaira vonatkozó fejezetek), https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/010b29da-e1a8-4fe9-93f7-a80c7db96917/content; Margócsy István: Kalandorok és szirének, 2000, 2013/4, https://ketezer.hu/2013/10/kalandorok-es-szirenek/
6. Tétel: Madách Imre és Az ember tragédiája
Olvasmányok: Madách Imre: Az ember tragédiája (1862)
Szakirodalom: S. Varga Pál: Történelem és irónia, https://f-book.com/mi/index.php?chapter=M238SVARTORT; Kerényi Ferenc: „Írtam egy költeményt...”, Az ember tragédiája műhelyében, https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_Kezirattar_13/?pg=51&layout=s; Rétfalvi P. Zsófia: Egy pálya kezdete és vége. Madách Imre pályakezdésének elbeszélései, https://versofolyoirat.hu/palyakezdes_vjn.pdf; S. Varga Pál, Két világ közt választhatni, Bp., Argumentum, 1997; Kerényi Ferenc: Madách Imre, Pozsony, Kalligram, 2006.
7. Tétel: Mikszáth Kálmán novellisztikája
Olvasmányok: Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak (1881); A jó palócok (1882) és válogatott novellák
Szakirodalom: Hajdu Péter: Sikertörténetek a századvégi novellisztikában, https://f-book.com/mi/index.php?chapter=M307HAJDSIKE; Hajdu Péter: Csak egyet, de kétszer, Bp., Osiris–POMPEJI, 2005 (a novellaciklusokra vonatkozó rész); Hajdu Péter: Tudás és elbeszélés. A Mikszáth-kispróza kérdései, Bp., Argumentum, 2010 (a „Történelem a novellákban” c. fejezet)
8. Tétel: Mikszáth Kálmán hosszabb elbeszélései és regényei
Olvasmányok: A két koldusdiák (1885) VAGY Szent Péter esernyője (1894); ÉS: Beszterce ostroma (1895); A beszélő köntös (1891)
Szakirodalom: Takáts József: Mikszáth-szövegek relativizmusa, Holmi 1997/11, https://epa.oszk.hu/01000/01050/00206/pdf/EPA01050_holmi_1997_11_1581-1590.pdf; Imre László: A romantikus regény késői modulációja (Szent Péter esernyője) = Uő., Műfajok létformája XIX. századi epikánkban, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1995, 293–314; T. Szabó Levente: Mikszáth, a kételkedő modern. Irodalmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, Bp., L’Harmattan, 2007 (vonatkozó fejezetek).
9. Tétel: Költők Arany János korában (Tompa, Vajda, Reviczky)
Olvasmányok: Tompa Mihály: A gólyához, A madár, fiaihoz; Arany János: A kozmopolita költészet (1877); válogatott költemények Vajda Jánostól; Reviczky Gyula: Válasz Arany Jánosnak (1878), Perdita-ciklus (1884) + válogatott költemények
Szakirodalom: Komlós Aladár: „A kozmopolita költészet” vitája, Irodalomtörténet 1953/1–2, http://epa.niif.hu/02500/02518/00143/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1953_01-02_178-193.pdf; Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig, Bp., 1959, 76–91, 177–216; 312–333. (A Tompa Mihályról, Vajda Jánosról és Reviczky Gyuláról szóló fejezetek); Császtvay Tünde: A hím veréb és a pillangó, Holmi 2003/4, https://www.holmi.org/2003/04/csasztvay-tunde-a-him-vereb-es-a-pillango-az-akademikus-es-az-erotikus-irodalom-harca-a-xix-szazad-utolso-harmadaban; S. Varga Pál: A gondviseléshittől a vitalizmusig. A magyar líra világképének alakulása a XIX. század második felében, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1994 (vonatkozó fejezetek).
10. Tétel: Gárdonyi Géza és Herczeg Ferenc prózaírói munkássága a 19. század utolsó két évtizedében
Olvasmányok: Herczeg Ferenc: A Gyurkovics-leányok (1893); Gárdonyi Géza: elbeszélések Az én falumból (1898); Az egri csillagok (1899/1901)
Szakirodalom: Hajdu Péter: Herczeg Ferenc érdekessége, Literatura 2009/4, 428–445, https://real-j.mtak.hu/1457/1/LITERATURA_2009.pdf; Széchenyi Ágnes: A kanonikus Egri csillagok keletkezéstörténeti kontextusban, https://real.mtak.hu/119226/1/AkanonikusEgricsillagokkeletkezestortenetikontextusban.pdf; + szabadon választott tanulmányok a Mesterkönyvek faggatása (szerk. Bednanics Gábor, Kusper Judit, Bp., Ráció) című kötet Gárdonyi témájú írásaiból.