Követelménylap
Időrend és a félév témái:
1. Alkalom: 2026. március 21. (szombat), 08.00-16.00 (8 óra) – terem: B.I.134
- A félévi tematika és követelmények ismertetése
- Korszakolási kérdések; társadalom- és eszmetörténeti háttér
- Irányzatok: romantika, realizmus, esztétizáló modernség
- Arany János életműve
- A magyar verses regény (Arany János, Gyulai Pál, Arany László)
- Madách Imre és a Tragédia
2. Alkalom: 2026. május 8. (péntek), 13.00-19.00 (6 óra) – terem: B.II.213
- Jókai Mór életműve
- Költők Arany János korában (Tompa, Vajda, Reviczky)
- Mikszáth Kálmán életműve
- Herczeg Ferenc és Gárdonyi Géza prózaírói munkássága a század utolsó évtizedeiben
- A századvég tendenciái
A foglalkozásokon történő részvétel:
- Az előadások a képzés szerves részét képezik, így az Intézmény a hallgatóktól elvárja a részvételt az előadásokon (TVSz 8.§ 1.)
Félévi követelmény: kollokvium
Az értékelés módja, ütemezése:
A jegy megszerzésének feltétele: részvétel az előadások minimum 75%-án és sikeres szóbeli vizsga. A szóbeli vizsgatételek előtt minden hallgatónak meg kell válaszolnia egy előzetes, tárgyi ismereteket felmérő kérdést („beugró kérdés”) (1); ezt követően minden hallgató kihúz egy tételt, melyet legfeljebb 30 perce van kidolgozni (2). A feleletnek a következőket kell tükröznie a kihúzott tétel vonatkozásában:
- a téma idő- és térbeli kereteinek ismerete (történeti kontextus, évszámok, életrajzi adatok)
- az órán elhangzottak magabiztos ismerete
- a kötelező szépirodalmi olvasmányok magabiztos ismerete
- az adott tételhez tartozó legalább 1 db szakirodalmi tétel magabiztos ismerete
Az érdemjegy kialakításának módja:
A kurzus teljesítését az előadásokon való részvétel és a szóbeli vizsgán elért érdemjegy alkotja, amelyen javítani lehet megismételt vizsgával és szemináriumi dolgozattal a vizsgaidőszak során. Elégtelen gyakorlati jegy javítása a Tanulmányi és vizsgaszabályzat szerint lehetséges.
Nyíregyháza, 2026. február 4.
Radnai Dániel Szabolcs
Általános összefoglalások, monográfiák, kézikönyvek
(ajánlott irodalom):
A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig, főszerk. Sőtér István, Bp., Akadémiai, 1965. https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/04/index.html [Spenót]
A magyar irodalom történetei II., főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007. [MITI/II.]
Magyar irodalom, szerk. Gintli Tibor, Bp., Akadémiai, 2010. https://mersz.hu/dokumentum/mirod__1/ [MI] – A klasszikus magyar irodalom (kb. 1750-től kb. 1900-ig) c. részegység (330–640. o.) vonatkozó fejezetei
Magyar irodalomtörténet, szerk. Horváth Iván, Balázs Mihály, Bartók Zsófia Ágnes, Margócsy István, Bp., Gépeskönyv, 2020–2022, https://f-book.com/mi/index.php?special=tartalom
Közoktatási irodalomtankönyvek (ajánlott irodalom):
Irodalom 5. Tankönyv (NAT 2020), Bp., Oktatási Hivatal, 2021.
Irodalom 6. Tankönyv (NAT 2020), Bp., Oktatási Hivatal, 2022.
Irodalom 7. Tankönyv (NAT 2020), Bp., Oktatási Hivatal, 2021.
Radóczné Bálint Ildikó: Irodalom 7. Tankönyv (NAT 2020), Bp., Oktatási Hivatal, 2025.
Irodalom 10–11. Tankönyv (NAT 2020), Bp., Oktatási Hivatal, 2021.
Színes irodalom 10–11. Tankönyv (NAT 2020), Bp., Oktatási Hivatal, 2025.
Szóbeli vizsgatételek
(kötelező szépirodalmi olvasmányok és szakirodalom)
1. Tétel: Arany János lírája
Olvasmányok: Kisebb költemények (1856, részletek); Őszikék (1877, részletek)
Szakirodalom: Szilágyi Márton: Arany János lírája az 1850-es években, https://f-book.com/mi/index.php?chapter=M223XSZIARAN; Milbacher Róbert: Az emlékezet balzsama: Az Arany-hagyomány a magyar kulturális emlékezetben, Bp., Ráció, 2009 (6-10. fejezet); Vaderna Gábor: Arany János és a modernitás, Alföld 2020/2, https://real.mtak.hu/107273/1/2020_Alfold_Arany.pdf; Owaimer Oliver, „Szegény, szegény Sándor!”: Petőfi Sándor emlékezete Arany János Emlények (1851–55) című versciklusában, Studia Litteraria, 2023/3-4, https://ojs.lib.unideb.hu/studia/article/view/13687/11911; Szilágyi Márton: „Az utolsó magyar”. Arany János élete és költészete, Bp., Osiris, 2024 (vonatozó fejezetek).
2. Tétel: Arany János elbeszélő költészete
Olvasmányok: Toldi (1846), Toldi estéje (1848/54), Buda halála (1863); A nagyidai cigányok (1851)
Szakirodalom: Szilágyi Márton: Bűnbeesés és megtisztulás, https://f-book.com/mi/index.php?chapter=M220SZILBUNB; Milbacher Róbert, „Szeresd a magyart, de ne faragd le”, https://epa.oszk.hu/05100/05195/00003/pdf/EPA05195_verso_2019_01_005-020.pdf; Takáts József, A Buda halála politikája, https://real.mtak.hu/71686/1/arany1704_g_p_165-235.pdf; Milbacher Róbert írásai a Magyar irodalomtörténet portálon: https://f-book.com/mi/index.php?special=tartalom; Szilágyi Márton: „Az utolsó magyar”. Arany János élete és költészete, Bp., Osiris, 2024 (vonatozó fejezetek).
3. Tétel: Arany János balladái
Olvasmányok: válogatás Arany korai (1), nagykőrösi (2) és az Őszikék (3) ciklusba került balladái közül
Szakirodalom: Imre László: Arany János balladái, Bp., Tankönyvkiadó, 1988; Tarjányi Eszter: Arany János balladáinak múltszemlélete, Életünk 2008/11-12, https://library.hungaricana.hu/hu/view/Eletunk_2008/?pg=1130&layout=s vagy https://mek.oszk.hu/17900/17932/17932.pdf; Hász-Fehér Katalin: Szemlélődő elbeszélői szerepkör Arany János balladáiban, Tiszatáj 1996/10, https://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/22998/1/tiszataj_diakmelleklet_1996_037_001-019.pdf;Milbacher Róbert: Az emlékezet balzsama: Az Arany-hagyomány a magyar kulturális emlékezetben, Bp., Ráció, 2009 (a balladákra és A walesi bárdokra vonatkozó fejezetek); Milbacher Róbert írásai a Magyar irodalomtörténet portálon: https://f-book.com/mi/index.php?special=tartalom ; Szilágyi Márton: „Az utolsó magyar”. Arany János élete és költészete, Bp., Osiris, 2024 (vonatozó fejezetek).
4. Tétel: Jókai Mór novellisztikája
Olvasmányok: Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa (1854); Nepean-sziget (1844); A Balaton vőlegényei (1875)
Szakirodalom: Szajbély Mihály: Jókai Mór, Pozsony, Kalligram, 2010 (az elbeszélésekre vonatkozó első fejezetek); Szilágyi Márton: Jókai, a pályakezdő novellista, https://www.tempevolgy.hu/images/PDF/konyvek/jokai_iro_leszek.pdf#page=33; szabadon választott tanulmányok a következő kötetből: A kispróza nagymestere. Tanulmányok Jókai Mór novellisztikájáról, szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Balatonfüred, Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2019; valamint Fábri Anna írása a Magyar irodalomtörténet portálon: https://f-book.com/mi/index.php?special=tartalom
5. Tétel: Jókai Mór, a regényíró
Olvasmányok: Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (1869); Az arany ember (1872), ÉS: Egy magyar nábob (1853) VAGY Kárpáthy Zoltán (1854) VAGY Fekete gyémántok (1870)
Szakirodalom: Szajbély Mihály: Jókai Mór, Pozsony, Kalligram, 2010 („A Kiegyezés után”, és a „Három évtized, harminc regény” c. fejezetek); Bényei Péter: Emlékezésalakzatok és lélektani reprezentáció a Jókai-prózában, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2018 (Az arany emberre és A kőszívű ember fiaira vonatkozó fejezetek), https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/010b29da-e1a8-4fe9-93f7-a80c7db96917/content; Margócsy István: Kalandorok és szirének, 2000, 2013/4, https://ketezer.hu/2013/10/kalandorok-es-szirenek/
6. Tétel: Madách Imre és Az ember tragédiája
Olvasmányok: Madách Imre: Az ember tragédiája (1862)
Szakirodalom: S. Varga Pál: Történelem és irónia, https://f-book.com/mi/index.php?chapter=M238SVARTORT; Kerényi Ferenc: „Írtam egy költeményt...”, Az ember tragédiája műhelyében, https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_Kezirattar_13/?pg=51&layout=s; Rétfalvi P. Zsófia: Egy pálya kezdete és vége. Madách Imre pályakezdésének elbeszélései, https://versofolyoirat.hu/palyakezdes_vjn.pdf; S. Varga Pál, Két világ közt választhatni, Bp., Argumentum, 1997; Kerényi Ferenc: Madách Imre, Pozsony, Kalligram, 2006.
7. Tétel: Mikszáth Kálmán novellisztikája
Olvasmányok: Mikszáth Kálmán: A tót atyafiak (1881); A jó palócok (1882) és válogatott novellák
Szakirodalom: Hajdu Péter: Sikertörténetek a századvégi novellisztikában, https://f-book.com/mi/index.php?chapter=M307HAJDSIKE; Hajdu Péter: Csak egyet, de kétszer, Bp., Osiris–POMPEJI, 2005 (a novellaciklusokra vonatkozó rész); Hajdu Péter: Tudás és elbeszélés. A Mikszáth-kispróza kérdései, Bp., Argumentum, 2010 (a „Történelem a novellákban” c. fejezet)
8. Tétel: Mikszáth Kálmán hosszabb elbeszélései és regényei
Olvasmányok: A két koldusdiák (1885) VAGY Szent Péter esernyője (1894); ÉS: Beszterce ostroma (1895); A beszélő köntös (1891)
Szakirodalom: Takáts József: Mikszáth-szövegek relativizmusa, Holmi 1997/11, https://epa.oszk.hu/01000/01050/00206/pdf/EPA01050_holmi_1997_11_1581-1590.pdf; Imre László: A romantikus regény késői modulációja (Szent Péter esernyője) = Uő., Műfajok létformája XIX. századi epikánkban, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1995, 293–314; T. Szabó Levente: Mikszáth, a kételkedő modern. Irodalmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, Bp., L’Harmattan, 2007 (vonatkozó fejezetek).
9. Tétel: Költők Arany János korában (Tompa, Vajda, Reviczky)
Olvasmányok: Tompa Mihály: A gólyához, A madár, fiaihoz; Arany János: A kozmopolita költészet (1877); válogatott költemények Vajda Jánostól; Reviczky Gyula: Válasz Arany Jánosnak (1878), Perdita-ciklus (1884) + válogatott költemények
Szakirodalom: Komlós Aladár: „A kozmopolita költészet” vitája, Irodalomtörténet 1953/1–2, http://epa.niif.hu/02500/02518/00143/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1953_01-02_178-193.pdf; Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig, Bp., 1959, 76–91, 177–216; 312–333. (A Tompa Mihályról, Vajda Jánosról és Reviczky Gyuláról szóló fejezetek); Császtvay Tünde: A hím veréb és a pillangó, Holmi 2003/4, https://www.holmi.org/2003/04/csasztvay-tunde-a-him-vereb-es-a-pillango-az-akademikus-es-az-erotikus-irodalom-harca-a-xix-szazad-utolso-harmadaban; S. Varga Pál: A gondviseléshittől a vitalizmusig. A magyar líra világképének alakulása a XIX. század második felében, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1994 (vonatkozó fejezetek).
10. Tétel: Gárdonyi Géza és Herczeg Ferenc prózaírói munkássága a 19. század utolsó két évtizedében
Olvasmányok: Herczeg Ferenc: A Gyurkovics-leányok (1893); Gárdonyi Géza: elbeszélések Az én falumból (1898); Az egri csillagok (1899/1901)
Szakirodalom: Hajdu Péter: Herczeg Ferenc érdekessége, Literatura 2009/4, 428–445, https://real-j.mtak.hu/1457/1/LITERATURA_2009.pdf; Széchenyi Ágnes: A kanonikus Egri csillagok keletkezéstörténeti kontextusban, https://real.mtak.hu/119226/1/AkanonikusEgricsillagokkeletkezestortenetikontextusban.pdf; + szabadon választott tanulmányok a Mesterkönyvek faggatása (szerk. Bednanics Gábor, Kusper Judit, Bp., Ráció) című kötet Gárdonyi témájú írásaiból.