Tanszékünk – a Magyar Nyelvészeti Intézeti Tanszékkel együtt – mindig is a magyar szakos tanárképzés fellegvára volt. Az egyetem alapító közösségeinek egyikeként pedagógusok százait nevelte. Szép számmal végeztek nálunk alap- és mesterszakos, nappali és levelező tagozatos hallgatók is.

Az elmúlt évtizedekben a régió egyik meghatározó szellemi műhelyévé váltunk. Folyamatos önépítkezéssel megalapoztuk a magasabb oktatási szintek elérésének lehetőségét is. Olyan tehetséggondozó missziót vállaltunk, amely elsősorban hallgatóink tudományos pályára való orientálását, valamint a már végzettek ambicionálását jelenti PhD-fokozat megszerzése érdekében. Legtehetségesebb egykori diákjaink közül sokan dolgoznak a felsőoktatásban, kiadók, szerkesztőségek kötelékében, s váltak több kötetes költővé, íróvá, irodalomtörténésszé.

A képzési feladatok mellett egységünk munkatársai a magyar és összehasonlító irodalomtudomány, továbbá a kultúrateremtés számos területén tevékenykednek. Közöttük megtaláljuk a régi magyar irodalom tudósát, a tizenkilencedik, vagy a huszadik század első fele, illetve a posztmodern kutatóját éppúgy, mint a líra, az epika, az irodalom, s a színházkritika, a fotográfia képviselőjét; többen művészeti folyóiratok munkatársaiként dolgoznak.

Publikációs tevékenységünk lefedi az irodalomtudomány fontosabb szakterületeit. Jelen vagyunk országos és nemzetközi tudományos fórumokon is, sőt, az utóbbi időkben konferenciaszervezővé váltunk.
Gyümölcsöző szakmai együttműködést alakítottunk ki a környező felsőfokú intézményekkel (Debreceni Egyetem, Miskolci Egyetem): oktatóink részt vesznek azok kutatásaiban, doktoráltatási eljárásaiban. Dolgozataikkal gyakran szerepelnek az említett műhelyek tudományos kiadványaiban. Nemzetközi kapcsolataink is folyamatosan fejlődnek: kollégáink külföldi kutatóhelyeken bővítik tudásukat.

Mindemellett fontosnak tartjuk a kapcsolattartást a határon túli magyar irodalommal: földrajzi helyzetünk arra kötelez bennünket, hogy szerepet vállaljunk a kárpátaljai, továbbá az erdélyi  magyar irodalom és művelődés hagyományainak feltárásában, monografikus feldolgozásában.

Ars poeticánkat legjobban Márai Sándor szavai fejezik ki:

„Erővel olvasni. Néha nagyobb erővel olvasni, mint amilyen erővel az írás készült. Áhítattal, szenvedéllyel, figyelemmel és kérlelhetetlenül olvasni. […]
Elegánsan olvasni, nagylelkűen. Úgy olvasni, mintha a siralomházban olvasnád az utolsó könyvet, melyet még beadott celládba a porkoláb. Életre-halálra olvasni, mert ez a legnagyobb, az emberi ajándék.
Gondold meg, hogy csak az ember olvas.”

Karádi Zsolt