Szemináriumi tematika:
1. A regény és a történet. Esterházy Péter: Fuharosok
Balassa Péter, Az ősi rend = B. P., Észjárások és formák, Tankönyvkiadó, Bp., 1990, 289-308.
Kulcsár Szabó Ernő, A könyv és az én a beszéd horizontjában = K. SZ. E, Esterházy Péter, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 148-191.
Selyem Zsuzsa, Bolondka. Töredék Esterházy Péter Fuharosok című művében, Látó, 1998/7, 67-77.
Szilasi László, Zsófia szüzessége, Jelenkor, 1999/1, 66-72. = SZ. L., A Kopereczky-effektus, Jelenkor könyvkiadó, Pécs, 2000, 118-131.
2. Klasszicizálódás a posztmodern költészetben. Kemény István: A néma H
Ekler Andrea, A néma H, Kortárs, 1997/8, 106-107.
Hites Sándor, „Jelek most nincsenek, lecsillapultak”, Új Forrás, 1997/4., 62-69.
Métayer, Guillaume, Kemény István és a történelem = Turista és zarándok, szerk. Balajthy Ágnes, Borsik Miklós, JAK+Prae.hu, Bp., 2016, 141-180.
Menyhért Anna, Kiejtett pillanatok = M.A., „Én”-ek éneke. Líraolvasás, Orpheusz, Bp., 1998, 164-172.
Térey János, Mi lett Önből? Avagy Kemény István és akiknek nem kell = T. J. Teremtés vagy sem, Libri, Bp., 2012, 215-224.
3. Intertextualitás a kortárs költészetben: Kovács András Ferenc: És Christophorus énekelt
Gerliczki András, Létező világok, Hitel 1996/7., 101-103.
Fried István, Kölcsey Ferenc „költözködő” verssorai Kovács András Ferencről. Idézetek és a mai versalkotás, Tiszatáj, 1995/4, 69-82.
Keresztury Tibor, „Versreneszánsz közeleg”. Vázlat Kovács András Ferenc pályakezdéséről = K.T., Kételyek kora, Magvető, Bp., 2002, 73-81.
Lőrincz Csongor, Az esztétizmus nyomai a posztmodern lírában = A magyar irodalom történetei III., szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Gondolat, Bp., 2007, 838-853.
Szigeti Csaba, Névsorolvasás avagy a szövegközötti személyesség, Forrás 1997/4, 68-74.
4. A történelem és a történet kalandja Darvasi László prózájában.
(Novellák az órára: A veinhageni rózsabokrok; Sen-jün, a kertrejtőző; Cornelia Vlad; Stern úr)
Bombitz Attila, Újraírni a világot. Szerzők, témák és beszédmódok az ezredfordulón = Prózafordulat, szerk. Györffy Miklós, Kelemen Gábor, Palkó Gábor, Kijárat Kiadó, Bp., 2007, 240-256.
Mikola Gyöngyi, A történet rehabilitálása = Csipesszel a lángot, szerk. Károlyi Csaba, Nappali Ház, Bp., 1994, 209-217.
Pólik József, A bukfenc és a koporsó, Alföld 1999/7, 88-94.
Szigeti Csaba, A herceg és Hodierna, Holmi 2014/12, 1672-1686.
Utasi Csilla, Az elbeszélés fénye, Jelenkor 2003/10, 1028-1032.
5. A nyelv felszabadítása. Parti Nagy Lajos: Grafitnesz
Bányai János, Kánon és verskultúra, Híd, 2004/5-6. 597-615.
Keresztesi József, Precíz tükördara, Jelenkor, 2003/10. 990-996.
Németh Zoltán, A pluralitás posztmodern politikája Parti Nagy Lajos költészetében, Kalligram 2003/10, 61-76.
Szilágyi Zsófia, „Nincs egyrészt látvány s másrészről a fény”, Bárka, 2003/6. 113-117.
6. A test és az írás. Borbély Szilárd: Halotti pompa
Gorove Eszter, Test, nyelv és énkonstrukciók Borbély Szilárd költészetében, Studia Litteraria 2016/1-2, 144-157.
Jakab Villő-Hanga, „Test a testnek otthona”. Borbély Szilárd verseinek testképzeteiről, Korunk, 2011/7, 89-97.
Száz Pál, Ádám és a Gólem, Studia Litteraria 2016/1-2, 126-144.
Széplaki Gerda, Helyettesítő áldozat. Borbély Szilárd második korszakáról, Studia Litteraria 2016/1-2, 230-252.
Szűcs Teri, A gyász képtelen képei, Alföld, 2009/7, 96-98.
Valastyán Tamás, A nyugtalanító csoda, Új Forrás, 2005/9, http://epa.oszk.hu/00000/00016/00109/050925.html [2018.08.31]
7. Egy új polgári magatartás útjai – Térey János költészete
Bodor Béla, A valóságos fikció, Holmi, 1995/12, 1780-1785.
Lapis József – Sebestyén Attila, „Titokteljes erőmező”. Térey János költői nyelvének néhány sajátossága és a recepció főbb irányai = Erővonalak. Közelítések Térey Jánoshoz, szerk. L.J. – S.A., L’Harmattan Kiadó, Bp., 2009, 11-35.
Margócsy István, Az alanyi költő esete a kulisszákkal, Nappali Ház, 1996/2, 118-121. = M.I., Hajóvonták találkozása, Palatinus, Bp., 2003, 153-160.
Tarján Tamás, Én voltam Út, Kortárs, 2004/9, 109-114. = T.T., Esti Szindbád, Pont Kiadó, Bp., 2005, 96-106.
Valastyán Tamás, A poétor. Poézis és retorika viszonya Térey János költészetében = Erővonalak, 287-301.
8. Esztéticizmus és új dalköltészet. Tóth Krisztina: Porhó
Eisemann György, Porhó, Műhely, 2002/5, 80-81.
Jász Attila, Fonalvezetés, Jelenkor, 2002/12, 1324-1330.
Lator László, Látvány, káprázat, Holmi, 2001/11, 1536-1539. = L.L., Szabad szemmel, Európa, Bp., 2016, 178-187.
Margócsy István, A dal árnyéka, Bárka, 2002/4, 99-103.
Németh Zoltán, Katartikus emlékfoszlányok, Irodalmi Szemle, 2004/5, 85-88. = N.Z., A széttartás alakzatai. Bevezetés a "fiatal irodalom" olvasásába, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony, 2004, 140-145.
9. A falu és a család, mint a mítosz alapanyaga: Oravecz Imre: Halászóember
Bazsányi Sándor, Az olvasás lehetősége - az otthonteremtés ígérete = B. S., „Fehéret, feketét, tarkát..”. Változatok az iróniára, Kalligram, Pozsony, 2009, 290-292.
Keresztury Tibor, Állítanunk kell valamit. Beszélgetés Oravecz Imrével = K.T., Kételyek kora, Magvető, Bp., 2002, 335-346.
Kulcsár-Szabó Zoltán, Az emlékezet könyve, Tiszatáj, 1999/10, 89-94.
Szilágyi Márton, Az emlékezet hálójában, Alföld, 1999/5, 100-103.
10. A realizmus poétikája Tar Sándor: A mi utcánk
Angyalosi Gergely, Könnyek és röhögés = A.G., Romtalanítás, Kijárat, Bp., 2004, 119-124.
Károlyi Csaba, A kilátástalanság utcája, Holmi, 1996/3, 445-448.
Keresztury Tibor, Nekünk már késő = K.T., Kételyek kora, Magvető, Bp., 2002, 208-212.
Vilcsek Béla, Korunk meséi, Kortárs, 1995/12, 111-114.
11. Diktatúratapasztalat. Dragomán György: A fehér király
Ambrus Judit, Szabadon fogva, Beszélő, 2006/10, 119-125.
Bányai Éva, Torzóban maradt szobrok, Tiszatáj, 2007/5, 102-106.
Gagyi Ágnes, Beszélni arról, ami ismerős, Székelyföld, 2006/3, 156-162.
Károlyi Csaba, A nevelődés titkai, Látó, 2006/7, 95-99.
M. Nagy Miklós, Bildungs(?)roman(?), Jelenkor, 2006/9, 912-916.
Miklós Eszter Gerda, Háborúsdi, Alföld, 2006/9, 98-101.
12. Kétes léthelyzetek a kétes realizmusban: Krasznahorkai László: Sátántangó
Balassa Péter, A csapda koreográfiája = Krasznahorkai olvasókönyv, szerk. Keresztury Tibor, Széphalom, Bp., 2002, 35-45.
Radnóti Sándor, Megalázottak és megszomorítottak = Krasznahorkai olvasókönyv, 9-33.
Szirák Péter, A példázat és tanúságtétel retorikája. A Krasznahorkai-olvasás = Sz. P., Folytonosság és változás, Csokonai Debrecen. 1998. 69-76.
Szirák Péter, Látja, az egész nincsen = Krasznahorkai olvasókönyv, 128-137.
Zsadányi Edit, Krasznahorkai László, Kalligram, Pozsony, 1999. vonatkozó fejezetei
A tematika olvasmányai, úgy a primér, mint a szekunder szövegek, óráról órára mindenki számára kötelezőek.
Az egyes témákból dolgozatot vállalók feladata a következő:
– a szemináriumon vitaindító előadás tartása, mely vázlatosan bemutatja a szerző általános pályaképét, s tájékozódást ad az órán tárgyalandó művekkel kapcsolatban. Ez nem állhat egy tanulmány, tanulmányrészlet, vagy bármilyen, más által írt, összefüggő szöveg felolvasásából.
– az órai beszélgetés tevékeny levezetése kérdések formájában
– a félév végén 20.000 leütéses dolgozat benyújtása, témától függően lehetőleg tíz szakirodalmi tétel produktív felhasználásával.
Mindenki feladata:
– a szemináriumi szép- és szakirodalmi olvasmányok feldolgozása szóbeli és/vagy írásos formában
– aktív részvétel az órákon
Értékelés:
– a jegy az előadás, a dolgozat, a szemináriumi beadandók és az órai aktivitás értékeléséből áll össze, de nem átlagolás révén, hanem súlyozással.
– ha bármelyik feladat nem készül el, vagy az órai munka, órai beadandó háromszori elégtelen értékelést kap, az sikertelen félévet jelent.
Dr. Antal Balázs
egyetemi docens
2023. augusztus 29., Nyíregyháza